Emberi használatra alkalmatlan hidratáló krémeket találtak. A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség civil szervezete hidratáló és bőrtápláló kozmetikai termékek mikrobiológiai vizsgálatát végeztette el.
A tesztben 12 bontatlan csomagolású, fóliázott termék vett részt: Alterra, Alverde, Anaconda, Aqva, Balea, Creme21, Garnier, Helia D, L’Oreal, Stella, Sunfleur és egy márka nélküli készítmény. A hazai és ismert világmárkájú krémeket drogériából, gyógyszertárból, ázsiai boltból, illatszerüzletből, szupermarketből szerezték be.
A független laboratórium vizsgálata során az összcsíraszám mellett egyes patogén mikroorganizmusok és penészgombák jelenlétét is megfigyelték. Jó hír, hogy patogén baktériumok szempontjából az összes minta negatív volt, és a penészszám sem lépte túl a megengedett határértéket egyik termékben sem. Az viszont kevésbé megnyugtató,hogy két krém élő összcsíraszáma (aerob mezofil baktériumok mennyisége) irreálisan magas volt, sőt messze meghaladta a hatóságilag elfogadott értéket!
Az első problémás minta egy márkanév nélküli gyógyszertári hidratálókrémből származott, ebben grammonként 380 000 élő csírát mértek. A Teszt Plussz online beszámolója szerint a vásárláskor garantáltan tartósítószer mentes terméket kaptak, mely 6 hónapig felhasználható. (A csomagoláson viszont csak 3 hónap szavatossági időt jelöltek meg.)
A másik veszélyes készítmény egy Aqua nevezetű krém, melyet kozmetikai szaküzletben szereztek be, de elviekben ez a termék is gyógyszertári eredetűnek minősül. Ez a termék összesen 44 000/gramm élő csíra tartalommal „büszkélkedhet”. Mellékesen, eredetileg egy gyógynövényes bőrápoló biotermék lenne, bár a teszt eredmények alapján gyógynövényt még “sosem látott”.
“Összegezve: a mikrobiológiailag kifogásolható arckrémek dermatológiai problémák forrásai lehetnek, hiszen az élő összcsíraszámot alkotó mikrobák között is vannak veszélyes kórokozók. Megnyugtató, hogy az egyéb patogéneket egyetlen termék sem tartalmazta, és hogy a penészgomba-szám is megfelelő volt, valamennyi termékben. Fel szeretnénk azonban hívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy ezeket az értékeket a még felhasználásra nem került krémekben mérték: ha egy magas összcsíraszámú, szennyezett arckrémet napi szinten használnak, az induló csíraszáma pár napon belül megsokszorozódik.” -áll a Teszt Plussz online nyilatkozatában.
A kozmetikai termékekben kimutathatóak a mikroorganizmusok, de amíg a csíraszám egy meghatározott határérték alatt mozog, addig a termék tökéletes minőségűnek számít. Ha az élő összcsíraszám átlépi ezt az értéket egészségre ártalmasnak minősül, mivel a mikrobák között vannak veszélyes kórokozók is.
Az ilyen készítmény bőrproblémákat okozhat, melyek igen széles skálán mutatkozhatnak meg: viszkető bőrpírtól kezdve a csalánkiütésen, hámláson, duzzadt, ödémás bőrön keresztül akár a gennyes hólyagokig. Arról nem is beszélve, hogy miután felbontunk egy krémet a levegővel érintkezve megsokszorozódnak a benne található baktériumok, sőt az amúgy is magas élő csíraszámú tartósítószer-mentes krém a 6 hónapnyi felhasználási idő alatt még veszélyesebb, pláne ha kézzel nyúlnak bele.
Ki vonható felelősségre a mikrobiológiai eredetű bőrproblémákért? A fent említett közlemény álláspontja szerint nem feltétlenül a gyártó hibázik, ugyanis a termék minőségét a szavatossági időn belül akár a kereskedő tárolási- és termékkezelési gyakorlata is befolyásolhatja. És mint tudjuk, a termék fogyasztójának is be kell tartania néhány „íratlan szabályt”!
Forrás: Origo.hu
Szépségszakma 2013.
by Eri Kerti