Akár kezdő, akár már működő vállalkozásról legyen szó egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégformát választunk. Az egyes lehetőségekre vonatkozó rendelkezések is évről-évre változnak, de lehet, hogy a cégünk működése miatt is el kell gondolkodni a váltáson.
Cikkünkben összeszedtünk néhány cégformát és külön részletezzük a KATA-s konstrukció aktuális paramétereit, mint az egyik legkedveltebb lehetőséget a szépítészek körében.
Egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság összehasonlítása
Az egyéni vállalkozás fő előnyei, hogy ingyenes az alapítása, azaz a törvény nem ír elő kötelező tőkeminimumot, az ügyintézéshez elég az Okmányirodába elmenni, vagy ügyfélkapun keresztül is el lehet intézni. Nincs szükség ügyvédre és Cégbírósági ügyintézésre, mint a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság esetében. A vállalkozó igazolvány kiváltása 10.000 forintba kerül, de ez nem kötelező, illetve engedélyköteles tevékenység folytatásához erkölcsi bizonyítvány szükséges, amely 3.300 forintba kerül. Egyszeres könyvvitel, naplófőkönyv, esetleg pénztárkönyv szükséges, tehát a könyvelési díjak is alacsonyababk, mint például egy kft esetén.
Az egyéni vállalkozó
amennyiben nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (alkalmazott valamely munkáltatónál legalább napi 7,3 órában; amennyiben több részmunkaidős munkahellyel rendelkezik – ezen óraszámok összeadódnak),
amennyiben nem folytat nappali rendszerű képzés keretében közép vagy felsőfokú tanulmányokat,
akkor legalább a minimálbérnek megfelelő összeg után járulékokat kell fizetnie önmaga után.
Amennyiben biztosított más társaságban tagi jogviszony keretében (pl. Bt beltagjaként, Kft.-ben tagi jogviszonyban) a vonatkozó járuléktörvény szerint, akkor is egyéni vállalkozóként köteles maga után járulékot fizetni.
Előnyei:
olcsóbb és könnyebb alapítani, mint egy társas vállalkozást
önmaga ura
az egyéni vállalkozás megszüntetése egyszerűbb és költséghatékonyabb, mint egy társas vállalkozásé
ha KATÁ-s adózó, bevételi nyilvántartásra van szükség, de beszámolót nem kell készíteni, a bevallási határidő február 25.
Hátrányai:
az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért
társasággal szemben az egyéni vállalkozó köteles azonnal kivenni az adózott eredmény osztalék adóját, amíg a társas vállalkozás dönthet ennek göngyölítéséről – későbbi kifizetéséről
a gazdasági életben általában tőkeerősebbnek gondolnak egy társas vállalkozást
Betéti társaság (Bt.)
A betéti társaság társasági szerződéssel jön létre, alapításához 2 tag szükséges, egyszemélyes Bt. nem létezik.
A beltag a saját vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért, amíg a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.
Alapításához ügyvéd közreműködése szükséges.
A törvény nem határoz meg legkisebb alapító tőkét, bizonyos összegű törzsbetét azonban kell.
Kettős könyvvitelt kell vezetni, ezért nagyon fontos, hogy szakértő könyvelőt találjunk. Azonban a betéti társaságnak lehetősége van arra, hogy a kisadózók tételes adóját válassza adózási formának, így könyvelő megbízása nem szükséges, mert az adminisztrációt ez nagyban leegyszerűsíti.
Az éves beszámolót május 31-ig kell megtenni.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
A korlátolt felelősségű társaság egy taggal – egyszemélyes Kft.- vagy több taggal is alapítható. Az alapításhoz ebben az esetben is ügyvédre van szükség.
Az alapításhoz kapcsolódó költségek sokkal magasabbak, mint egy Bt. esetében, minimum 3.000.000 forintra van szükség.
A felelősség tekintetében is jelentős az eltérés a Kft. és a Bt. között, mivel a Kft. esetében a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért, amíg a Bt. esetében a beltag a teljes vagyonával felel.
Kft. esetében a taggyűlést évente legalább egyszer kötelező összehívni, és az ügyvezető intézi a társaság ügyeit.
Fontos különbség még, hogy a Kft. nem lehet KATÁ-s, egyszerűsített vállalkozói adó vagy kisvállalati adó szerint adózhat, és kettős könyvvitelt kell vezetnie, és az éves beszámolót május 31-ig szintén meg kell tennie.
Mind a Kft. és a Bt. esetében is a társaság tagja, ha ügyvezető is, a társasági szerződés/alapító okirat szerint, munkaviszonyban vagy tagi (megbízási) viszonyban láthatja el tevékenységét. A tagi (megbízási) jogviszony alapján, ha nem rendelkezik máshol főállással a minimálbér alapján fizet járulékot. Munkaviszony esetén lehet részmunka idő is.
A kisadózó vállalkozások tételes adója – KATA
A legfőbb előnye, hogy fix összegű, előre tervezhető adóról van szó, amelynek az adminisztrációja is jelentősen leegyszerűsödött, hiszen elég egyszeres könyvvitelt vezetni (naplófőkönyv, pénztárkönyv), bevételi és költségnyilvántartással rendelkezni.
Hogyan lehet valaki kisadózó vállalkozó?
Aki ezt az adózási formát szeretné választani, annak ezt a tényt az erre szolgáló nyomtatványon az adóhatóság (NAV) felé be kell jelenteni
Ha az adóhatóság a bejelentkezést érvényesnek találta, és elfogadta, erről a tényről az adózót levélben értesíti
Ha a kisadózás alá jelentkező vállalkozás a feltételeknek megfelelt, a bejelentést követő hónap első napjával válik kisadózóvá
Kik választhatják?
betéti társaságok, amelyeknek tagjai kizárólag magánszemélyek
közkereseti társaságok, amelyeknek kizárólag magánszemélyek a tagjai
egyéni vállalkozók
egyéni cégek,
illetve mindazoknak érdemes ezt az adózási formát választani, akiknek sok ügyfele van, és magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységet végeznek, például tanácsadó, műszaki vagy grafikai tervezéssel foglalkoznak, de a fodrászoknak vagy kozmetikusoknak is megéri így adózniuk.
Kik azok, akik nem választhatják?
azon vállalkozások, amelyeknek az adószámát az új adónem választásának bejelentését megelőző 2 éven belül törölte az adóhatóság, vagy ebben az időszakban a vállalkozás adószámát jogerősen felfüggesztették
nem lehet kisadózó vállalkozó az a vállalkozó, akinek december 31-én 100.000 Ft-ot meghaladó adótartozása van.
az a vállalkozás, amely saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik
2 éven belül nem lehet újra kisadózó, aki már az volt, de kisadózói státusza megszűnt.
További előnyei ennek az adózási formának a fentebb megemlítetteken kívül, hogy
Az új katás egyéni vállalkozás kiváltásának ügymenete gyors és egyszerű, mert egyablakos rendszerű, sőt elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül is intézhető
a KATA kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót, a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egyéni járulékokat, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, és a bérek után fizetendő közterheket
2017-től az elvárt heti 36 órányi munkaviszonyt nem kötelező egy munkaadónál ledolgozni, hanem több munkaviszonyban ledolgozott óraszámot lehet összesíteni, így kell elérni a 36 órányi munkát
év közben is választható ez az adózási forma, valamint ki is lehet lépni belőle
lehetőség van arra, hogy ha a kisadózónak nincs bevétele szüneteltesse az adófizetést 1 hónaptól 5 évig terjedő időszakon keresztül.
Ha a kisadózó áfa alany, áfa bevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig, a helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.
Mennyi a KATÁ-s vállalkozás adója?
50.000 forint/hó, amennyiben főállású kisadózóról van szó (ellátási alapja: 81.300 forint lesz)
75.000 forint/hó, abban az esetben, ha a kisadózó magasabb nyugdíjat és társadalombiztosítási ellátást szeretne, mert így a járulékalapja 136.250 forintra nő – ez a megoldás 2017-től év közben is bármikor választható, de nem kötelező
25.000 forint/hó, ha valaki már főállású munkavállalóként dolgozik egy cégnél, és saját katás vállalkozása van
40% adót kell fizetni (a fentieken felül) az éves árbevétel 12 millió forint fölötti része után. (Ha valaki év közben válik kisadózóvá, akkor a hónapok száma szorozva 1.000.000 Ft fölötti rész után.)
ÁFA: Ha valaki a vállalkozás indításakor áfa alanyi mentességet választott, mert főként magánszemélyek az ügyfelei, akkor amennyiben átlépi a 12.000.000 Ft-os értékhatárt (év közben alapított vállalkozás esetén arányosítva), bekerül az áfa körbe, és onnantól áfát is kell az árbevételéből fizetnie! Ezután az áfát a következő két évben is fizetnie kell!
TIPP: ha november végéig valaki eléri az 11.999.999 Ft árbevételt, akkor decemberben inkább menjen el szabadságra, és ne dolgozzon! Másik lehetőség, ha alanyi adómentes egyéni vállalkozás pénzforgalmi elszámolást vezet kettős könyvelés helyett. Ez azt jelenti, hogy a jövedelme adózás szempontjából nem akkor keletkezik, amikor a munkát végzi, hanem akkor amikor a pénzt megkapja. Tehát ha valaki ilyen esetben csak a következő év januárjában fizetik ki, akkor az nem növeli a tárgyév bevételi eredményét.
Mikor nem kell megfizetni a kisadózó után az adót?
Azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó – kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben
táppénzben,
baleseti táppénzben,
terhességi-gyerekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban,
gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
fogvatartott,
egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette
2021-es KATÁ-s bevételi határok:
a KATÁ-s adózó éves összesített bevétele nem haladhatja meg a 12.000.000 forintot (ha meghaladja, akkor a 12.000.000 forint feletti összegre 40%-os különadót kell fizetnie)
12.000.000 forint bevétel alatt ÁFA- mentesség kérhető
1 millió forintos elméleti határ: ha valaki 1.000.000 forintot meghaladóan számlázott évente összesen ugyanazon partner felé, akkor erről bevallást kell készítenie – a törvényalkotó ezzel a szabállyal a bújtatott foglalkozást kívánja elkerülni.
Bevallási határidő: az aktuális év február 25-ig kell nyilatkozni az előző évi bevételről 16 KATA nyomtatvány kitöltésével.
Fontos, hogy a vállalkozó által kiállított számlákon fel kell tüntetni, hogy katás vállalkozó állította ki.
Lesz e nyugdíja a kisadózó vállalkozónak?
Bruttó 150.000 Ft havi jövedelem alapján válik biztosítottá a kisadózó vállalkozó, aki 75.000 Ft adót fizet havonta.
Bruttó 90.000 Ft havi jövedelem alapján válik biztosítottá a kisadózó vállalkozó, aki 50.000 Ft adót fizet havonta.
Kisadózó vállalkozóként jelentős legális, adózott jövedelem keletkezik, amelyből érdemes indítani önkéntes magánnyugdíj pénztári számlát, nem kell vagyonosodási vizsgálattól tartani.
Lehet e beteg, vagy kismama a KATÁ-s vállalkozó?
Igen, bruttó 150.000 Ft alapján megilleti minden társadalombiztosítási ellátás a főállású kisadózó vállalkozót. (Aki 75.000 Ft adót fizet havonta.)
Igen, bruttó 90.000 Ft alapján megilleti minden társadalombiztosítási ellátás a főállású kisadózó vállalkozót. (Aki 50.000 Ft adót fizet havonta.)
A tételes adót (75.000 Ft, 50.000 Ft, 25.000 Ft) nem kell megfizetni azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben részesül.
Az itt leirtak tájékoztató jellegűek, azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Mindig konzultálj könyvelővel, vagy olvass utána az aktuális jogszabályoknak!
Frissítve 2021. július
Kerti Eri
by Eri Kerti